Hangulatos filmek

HOLT VOLT

HOLT VOLT

A Girl Walks Home Alone at Night – A lány egyedül sétál haza éjszaka

iráni-amerikai romantikus arthouse horrordráma, western

2015. április 16. - soundZcapa
Az első iráni vámpír-western, Ana Lily Amirpour szépséges debütfilmje. Egy érzékeny műfajkeresztezés, csipetnyi spagettiwestern, egy darabka képregény, horror, neo noir és persze az iráni újhullám.
A kritikusok szokásos klisé-skatulyája ezúttal helyénvalónak tűnik: A Girl Walks Alone at Night-hoz hasonlót még nem látott senki emberfia! Kivételesen szép és fájó iráni drámát igen (pl. Asghar Farhadi filmjei), post-punk akció-románcot (Sogo Ishii Burst City-je), művészfilmes vámpírdrámát (Only Lovers Left Alive), ilyeneket igen, de iráni vamp-westernt... Sorolhatnánk persze még a műfajkeverős, több lábon egyensúlyozó, művészi horrormozikat, de el kell ismernünk, Amirpour filmje ezekkel könnyedén veszi a versenyt! Ha nem is állíthatjuk, hogy jobb vagy rosszabb társainál – szépen teljesít az erős mezőnyben és láss csodát: újat és egyedit nyújt.
A feminista neo noir (tovább aggathatjuk a jelzőket) egy elképzelt iráni városban, Bad Cityben játszódik, ahol minden és mindenki szélsőségesen karakteres, képregényszerűen kontúros, meseszerűen jó vagy rossz. A rengeteg, jól ismert előzményfilmeken megjelenített vámpírnőkkel ellentétben itt a főszereplő lány öntudatos, kifejezéstelen arcú, szótlan, folyton csadorban jár... és kérlelhetetlen.
Nincs még egy film, ami olyan leleményesen kapcsolna és ezáltal új értelmet adna két, egymástól mérhetetlen távolságra lévő szimbólumnak, mint a A Girl Walks: ahogy a pókerarcú, hidzsábot viselő Nosferáta (szimbólum1) vérre szomjazva gördeszkázik (szimbólum2) az elhagyott éjszakai utcákon, miközben a horror nem történik meg, nincs éjszakai őrült gyilkolás, csak könnyű szellő és és a fekete aszfalt. Ahogy az is csak ebben a filmben működik, de itt nagyon, hogy a sivatagi-éjszakai atmoszférában némán suhanó, fagyos szívű vamplány édes és szomorú, de mindenképp fatális szerelembe esik két étkezés között.

A történet egy fiktív, anarchista, törvénytelennek tűnő városban, Bad Cityben játszódik, valószínűleg Iránban, kiégett, füstokádó gyárépületekkel, egy megcsúszott, koszos Amerikát szimulálva (a filmet Californiában forgatták). A városnév egyértelműen utal Frank J. Miller Sin Cityjére, a képregények egyébként szintén referenciaértékűek Amirpour filmjében, és nem csak a kontrasztos fekete-fehér fényképezés miatt. A film egyik alapját a rendező korábban rajzolt képregénye adja. Ezek a westernes grafikus utalások a filmben az iráni tradiciókra, ezen belül a nők helyzetére reflektálnak a muszlim kultúrában, adva az egész anyagnak egy folyton ismétlődő, egzotikus motívumkészletet.

Eltelik némi idő, mire a film kimutatja a foga fehérjét, ráadásul az első jelenetekben nem is a lányt, hanem a fiút ismerhetjük meg: a személyes és pénzügyi problémákkal küzdő főszereplőt, Arasht (a német-iráni színész Arash Marandi), akit már a beharangozó trailerek is az iráni James Deannek tituláltak. Egy jóképű fiatal punk egy menő, '57-es Thunderbird sportkocsival, aki naná, hogy elvágyik Bad Cityből. Ahogy az lenni szokott, az álmait egy könnyed tollvonással elintézik a szülők, ahogy Hossein (Marshall Manesh, Így jártam anyátokkal), Arash heroinfüggő és egyben haldokló apja is teszi, aki a felesége elvesztését nem képes feldolgozni. A drogokkal felhalmozott tartozásért cserébe Saeed, a veszélyes és őrült díler Arash kocsiját kéri és veszi el.

Saeed-ot, az agresszív drogost, torkán sex tetoválással, aki rendszeresen megaláz egy a sötét múltja miatt prostitúcióra kényszerült nőt (Mozhan Marno), szinte törvényszerűen utol fogja érni a végzete. Egy éjjel az Arashtól  zsákmányolt kocsi visszapillantó tükrében megpillantja a néma, szirén-arcú lányt (Sheila Vand), a címszereplőt, akit persze a következő áldozatának hisz. Már akkor sejthetjük, hogy a tradicionális öltözékben álló csajt nem fogjuk tudni megítélni hagyományos jó/rossz módon: az éjszaka asszonya feketére rúzsozott ajkakkal, elektro-popot hallgatva, mintha egy korai Madonna-poszterről lépett volna le, ami emblematikus módon a hálószobája falán lóg.

A női egyenjogúságot semmibe vevő férfiakra visszahúzódó, de korántsem ártatlan szuperhősként vadászó ragadozóként a lány egyfajta tisztogató munkát végez: ha nem vagy jófiú, akkor neked annyi. Az egyetlen, aki képes lefegyverezni őt, Arash, egy hősromantikus álmodozó, aki az ősi iszlám alapvető kódjait hordozza magában: a tisztelet, becsület, a nők és férfiak között működő bizalom kiemelik őt a többiek közül. Ahogy a lányhoz közeledik, viszonyul, a klasszikus, óvatos udvarlási fázis lecsillapítja a vámpír ragadozóösztönét, ahelyett, hogy kettétörné a gerincét, megengedi neki, hogy egy gémkapoccsal fülbevalót szúrjon a fülébe: romantikus jelenet, ahol a felszínre tör az a finoman cizellált erotika, ami már-már kiveszni látszik a mai világban.

A Girl Walks Home Alone at Night kivételesen összetett audiovizuális élményt nyújt: Lyle Vincent remek képbeállításainak köszönhetően a film egy elfeledett és lepusztult Gotham-szerű háttérben mozog, a zene pedig, akár a hűvös sivatagi szél, folyamatosan ellenpontozva festi tovább a hangulatot. Amirpour válogatása jól tükrözi a mai arab, nyugatorientált, de a tradíciókhoz még mindig ragaszkodó világot. Az arab rocktól a '90-as évek New Wave-éig széles skálán mozog ez a Közel-Keleti Amerika-íz.

Girl Walks nem is igazán horror, inkább egy furcsa love-story, vagy, ha jobban tetszik, egy műfajskatulyáktól mentes műalkotás, ahol a történet nem dialógusokból tudjuk meg, hanem mozdulatokból és képekből rajzolódik ki előttünk minden. Egy erős képregény/videoklip kombó, ami úgy hat az emberre, mint egy friss kapcsolat vagy egy nem várt eljegyzés. Megdobogtatja és meg is köti a szíved.

 

 

IMDB >

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://holtvolt.blog.hu/api/trackback/id/tr717370334

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása